László Ferenc

László Ferenc

Kutyabőrbe varrt csecsemőt találtak Nagykőrösön?

2024. március 16. - László Ferenc.hu

Durva horrortörténet tartotta lázban Nagykőröst 1965 őszén.

A városban elterjedt pletyka szerint egy tehergépkocsi vezetője Kocsér felé tartott és az országúton egy döglött kutyát látott. A sofőr megállította a kocsit és félrehúzta a jószágot az árok szélére, majd tovább haladt. Kocséron megrakodott és visszaindult. Pontosan ugyanazon a helyen ismét azt látta, hogy a kutya újra az úton fekszik. Újra megállt, leszállt, hogy ismét lehúzza az útról, de most valami különös hang csapta meg a fülét: a kutya gyerekhangon sírt! Gyorsan cselekedett, felkapta a mozdulatlan állatot, betette a kocsiba és behajtott vele Nagykőrösre. A kórházban jöttek rá, hogy valaki a kutyabőrbe egy csecsemőt varrt! Szerencsére a sofőr segítségnyújtásának következtében a gyermek megmenekült.

A történetnek több változata forgott közszájon, a legtöbb eltérés az időpontban volt, de akadt olyan is, aki élő kutyával mesélte. 

dia36.jpg

Illusztráció: Nagykőrös c. diafilm. Magyar Diafilmgyártó Vállalat, 1960 

A sztori eljutott a Nagykőrösi Híradó újságíróihoz is, akik igyekeztek utánajárni az esetnek. Ahogy az 1965. november 21-i számban írták, a rendőrkapitányságon nem is hallottak a dologról, pedig ha valahol tudnának az esetről, a rendőrségen feltétlenül. A városi ügyészségen dr. Stirszky Sándor vezetőügyész ugyancsak arról nyilatkozott, hogy semmiféle értesítést nem kaptak. 

Igaz, hogy az eset 1965-ben történt, de Stirszky ügyész gondolatai ma is ugyanúgy megszívlelendőek a városi pletykákkal kapcsolatban:

„Valaki kitalálja, mindenki tesz hozzá, cifrázza, színesíti a történetet – ami a legtöbb esetben a legnagyobb képtelenség. De sok ember szívesen elhiszi és tovább adja – ahelyett, hogy egy kicsit gondolkodna. Miért kellett volna a csecsemőt kutyabőrbe varrni? Nincs a gyermekelhagyásnak ennél egyszerűbb módja? Miért tette ki az illető éppen pontosan az országútra a kutyabőrbe varrt gyereket? Hogy került a gyerek újra vissza az országútra? Lehetséges, hogy az országúton egész idő alatt, amíg az állítólagos gépkocsivezető rakodott Kocséron, nem lett volna forgalom? Csupa hirtelen feltett kérdés – amely világosan megmutatja a történet képtelenségét és valótlanságát.”

Munkácsy Mihály és Nagykőrös

Munkácsy Mihály nem járt Nagykőrösön és semmiféle ismert kapcsolata nincs a várossal. Azonban volt egy kőrösi lakos, akinek abban a kivételes szerencsében volt része, hogy személyesen találkozhatott a világhírű mesterrel. Özvegy Papp Lajosné a Nagykőrösi Híradó 1960. január 26-i számában osztotta meg élményeit az olvasókkal.

munkacsy_mihaly_foto.jpg

Fotó forrása: Wikipédia 

Sokan, kis túlzással talán mindenki ismeri városunkban Munkácsy Mihály nevét. Azonban csupán egy olyan körösi lakost ismerek, aki személyesen találkozott a világszerte ismert és megbecsült festővel.
Özvegy Papp Lajosné, a szentesi polgári leányiskola volt igazgatónője már 91 éves. Az apró szemekben tisztán csillan a visszaemlékezés fénye az 1889. esztendőre. A nagy francia forradalom 100. évfordulója alkalmából rendezett francia világkiállításra Dolinai Gyula, az ifjúsági és fővárosi lapok szerkesztője társasutazást szervezett. Ebben a főként művészekből álló csoportban szerényen részt vett egy tanárképzős növendék, Gonda Juliska, a későbbi Papp Lajosné.
A küldöttség felkereste Párizsban Munkácsy Mihályékat. A minden kényelemmel és pompával berendezett lakásban a Munkácsy-házaspár fogadta a honfitársakat. A férfi világfihoz méltóan, a francia grófnő barátságosan fogadta az ismeretlen magyarokat. Uzsonnával kínálták őket, majd tánccal fejeződött be a fogadtatás. Néhányukat az a kitüntetés érte, hogy Munkácsy felvezette őket a külön épületben levő műtermébe és készülő alkotásait talán először ez a kis csoport pillanthatta meg.
Néhány nap múlva újra találkozott Gonda Juliska Munkácsyékkal. Párizs egyik kirándulószigetén éppen a művész feleségével beszélgettek franciául, amikor váratlanul feltűnt Munkácsy Mihály. Felesége szeretettel fogadta, néhány lépést tett feléje. A magyar lányka is felállt, hogy átadja a helyét a nagy művésznek.
— Maradjon csak kedvesem — szólt Munkácsyné. Egy hölgy soha nem áll fel egy férfi előtt, hogy annak helyet adjon.
— Egy Munkácsy azonban kivétel — válaszolta pirulva a kislány.
 A nagy művész szívesen vette a figyelmességet és nagy békességgel, megértéssel beszélgettek tovább, immár hármasban.
Jó néhány év múlva Munkácsy megbízatást kapott, hogy készítse el Honfoglalás című festményét. Hazajött Párizsból és elkerült Szentesre. Magyar és tót típusú arcokat keresett készülő képe számára. Közölte az akkori főispánnal, hogy szeretne elmenni egy magyar gazda lakodalmára. Éppen akkor tartotta esküvőjét Papp Lajosné egyik rokona. Munkácsy ez idő tájban már erősen öregedő, fáradt ember képét mutatta, de még mindig jól beszélt magyarul. A vidám lakodalmas társaságból választotta ki azokat az arcokat, amelyeket halhatatlanná tett a Honfoglalásban.

- Mezősiné -

p1140445.JPG

Gundel Károly nagykőrösi uborkamagot küldött New Yorkba

Franklin D. Roosevelt elnök 1939. április 30-án nyitotta meg a New York-i világkiállítást.

A Life szerint a New York Queens városrészében, a Flushing Meadows parkban rendezett expo sok szempontból egyedülálló volt, nem utolsósorban abban, hogy témája és célja szempontjából egyaránt eltért a korábbi kiállításoktól (Párizs, London, Chicago, St. Louis). Azok nagyrészt a technológiai innovációt, a tudomány és az orvostudomány fejlődését ünnepelték; a New York-i ezzel szemben a „holnap világa” vízióinak megismertetését helyezte előtérbe.

Az eseményen részt vett Magyarország is, az ezzel kapcsolatos feladatokat egy külön kormánybizottság fogta össze. Itt fogalmazódott meg egy, Az Est című újság szerint „érdekes terv”, miszerint magyar vendéglőt nyitnak a helyszínen, amelynek megszervezésével Gundel Károly „magyar konyhaművészt” bízták meg.

uborka.jpg

Fotó: hungaricana.hu

Részlet Az Est című újság 1938. augusztus 3-i számában megjelent cikkből: 

"Gundel Károly vezetésével magyar vendéglő nyílik a newyorki világkiállításon

Szakácsokat, cigány-bandát, mű-bográcsokat, szegedi paprikamagot, nagykőrösi uborkamagot és csemege kukoricamagot visznek ki Amerikába

Érdekes terv került tegnap a megvalósulás stádiumába: a kereskedelmi minisztériumban működő magyar kormánybiztosság, amely a newyorki világkiállítás magyar részét rendezi, elhatározta, hogy az 1939 áprilistól októberig tartó newyorki világkiállításon a párizsi világkiállításhoz hasonlóan egy magyar vendéglőt nyit, amelynek megszervezésével Gundel Károlyt, a magyar konyhaművészt bízzák meg.

A nagyszabású terv nagy meglepetést, de örömet is keltett szakmai körökben, mivel eddig még nem volt példa arra, hogy a magyar konyhaművészetet egy másik kontinensen ilyen reprezentációs formában bemutatták volna. A magyar szakácsművészek és cukrászok a világ gourmandjai előtt már régen ismeretesek, hiszen a magyar konyha, a magyaros ételek és a magyar világhíre nem mai keletű. Legutóbb a berlini kézműipari kiállításon arattak dicsőséget a magyar szakácsok. A párizsi kiállítás magyar vendéglőjének és a berlini kézművesipari kiállítás magyar éttermének sikere alapján határozta el a newyorki világkiállítás magyar kormánybiztossága, hogy helyet biztosít a magyar pavilonban a magyar vendéglősiparnak és szakácsművészetnek is.

Beszéltünk Gundel Károllyal, a magyar szakácsművészetnek és vendéglősiparnak kiváló képviselőjével, a newyorki magyar vendéglő megszervezőjével, aki az érdekes tervről a következőket mondotta:

- A világkiállításon felállítandó magyar vendéglő terve – mondotta – már régebben merült fel. Most öltött azonban csak komolyabb formát, nagyjából már megállapítottuk azokat a kereteket, amelyen belül a magyar szakácsművészet Amerikának és Newyorkba sereglő többmillió idegennek bemutatjuk. Most folynak az előzetes tárgyalások, hogy mit csinálunk és hogyan csináljuk meg a vendéglőt.

- Elgondolásom az, hogy a lehetőség szerint magyar árukkal, exportcikkekkel megyek Newyorkba, ahol elsősorban is Magyarországnak, a magyar idegenforgalomnak és a nagy multra visszatekintő magyar szakácsművészetnek csinálok propagandát. A fiam a közeljövőben már ki is utazik Amerikába, hogy megszervezze az egész expedíciót. Elsősorban is magával visz szegedi paprikamagot, nagykőrösi uborkamagot és a legjobb minőségű magyar csemegekukorica-magot. E magokat kint elültetjük, hogy jövőre, mikor a vendéglő megnyílik, már magyar paprikából készíthessek bográcsgulyást, magyar uborkából csinálhassak kovászos uborkát és uborkasalátát és magyar csemegekukoricát tudjak felszolgálni a világkiállítás vendégeinek…"

gundel_vilagkiallitas.jpg

Gundel Károly étterme nagy sikert aratott a tengerentúlon. A The New York Times így fogalmazott: "A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista prospektus".

A Vénusz Eszpresszó legendája

Volt Nagykőrös életében majd három és fél évtized, amikor ha valaki azt mondta, hogy találkozzunk a Vénuszban, senkinek sem az égen ragyogó esthajnalcsillag jutott az eszébe, hanem a városközpont közkedvelt presszója. Az a hely, amely 1960. június 16-tól – az utolsó időszakban kisebb-nagyobb megszakításokkal - egészen 1994-ig vendéglátóhelyként működött. Ezt követően műszaki áruház nyílt a helyén, az utóbbi években pedig az egykori presszó helyiségét dohányboltként és állateledel üzletként hasznosítják.

A „Megnyílt az új eszpresszó” című tudósítás a Nagykőrösi Híradó 1960. június 18-i számában jelent meg, szerzője „Mezősiné”:

Csütörtök délelőtt 11 órakor nyitotta meg ajtóit a nagyközönség előtt a Vénusz Eszpresszó. Régen vártuk, de megérte a türelmes várakozást. A meghívott vendégek örömmel lépték át a tiszta, csinos, modern helyiség küszöbét, amely vetekszik a főváros ilyen természetű üzleteivel.

Kovács Károly, a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat igazgatója adta át a helyiséget városunk vezetőinek a Belkereskedelmi Minisztérium, a megye és a helyi tanács kereskedelmi szakembereinek jelenlétében.

Barta Gyuláné, az üzlet új vezetője köszönte meg a szépen berendezett, jól ellátott üzletet és Ígéretet tett arra, hogy a közönség érdekében a legmesszebbmenő figyelemmel mindent megtesznek. Ezután megvendégelték a meghívottakat.

Az üzletnek sok érdekessége van. Felszerelése teljesen új, tehát semmit sem hoztak át a régi cukrászdából. A piros bőrkárpitos székek, a földig érő függönyök, a két villany hűtőszekrény, a turmix italokat készítő, s a krémkávét főző gép a legmodernebb. Tizennyolc dolgozója van az üzletnek és csak kettő férfi az egész kollektívából. Bartha Gyuláné üzletvezető mellett Balogh Klári a helyettes vezető. Nyugodtan tekinthetjük az egészet „női szakasznak”. Csupán Deák László, a cukrászmester, a régi ismerős és Bánfalvi József zongorista a második férfi.

A zenés, nem táncos cukrászda reggel 8 - este 11-ig áll a közönség rendelkezésére. Délután öttől szól a zene szombaton éjjel 1 óráig, vasárnap éjfélig. Állandóan kapható lesz marcipán-készítmény, hideg étel, fagyasztott krém, a jól ismert torták, krémesek mellett.

A régi dolgozók között ott látjuk Kecskeméti Lászlóné felszolgálót, az újak között Técsi Zsigmondnét. Nemcsak a vezető, de minden dolgozó lelkesen Ígérte, hogy mindent megtesznek a közönség, az üzlet érdekében. Bizonyos, hogy munkájukon keresztül megszeretjük a Vénusz Eszpresszót. Az Ígéretük megtartása pedig női becsületből is kötelességük lesz a munkájukról már ismert cukrászdai dolgozóknak.

A Magyar Diafilmgyártó Vállalat 1960-ban megjelent Nagykőrös című diafilmjében külön képkockát kapott a Vénusz Eszpresszó, illetve az a sorház, amelynek földszintjén volt megtalálható. A kép érdekessége, hogy csak a Vénusztól balra eső, későbbi „150-es” üvegportálja látszik, az épület további részének - ahol a szövetkezeti áruház, most pedig a DM működik - még csak a félig felhúzott csupasz falai állnak.

08_masolata.jpg

A Vénusz kívülről
Fotó: Nagykőrös c. diafilm. Magyar Diafilmgyártó Vállalat, 1960 

17362078_1431242363593707_6256748107693623716_n.jpg

A Vénusz belülről
Fotó: FORTEPAN / Bauer Sándor

muszaki_1.jpg

Vénusz áruház - Google utcakép 2011-ben

Farkas Péter „Tisztelet Vénusznak!” című visszaemlékezése a Nagykőrösi Hírek 1994. november 5-i számában jelent meg annak apropóján, hogy lassú halálát követően végleg bezárt, és nevét megörökölve elektronikai üzlet nyílt a helyén:

venusz02.jpg

Meghalt a király, éljen a király! A Vénusznak, immár, végképpen vége. Mármint az eszpresszónak. Lassú halála volt. Átalakították, bezárták, megnyitották, fekete üvegtáblák mögé zárták, pangott és senyvedt, s ismét csukott ajtóval várta a feltámadást. Az idő meghozta ezt is. Éljen hát az új Vénusz műszaki áruház. Legyen forgalmas, gazdag, csillogó!

Hanem azért nekem nagyon elszontyolodott a lelkem, amikor kiderült ez a metamorfózis, s rájöttem, hogy már sosem emlékezhetek presszóban arra a régi presszóra, mely nemcsak egy volt a nagykőrösi vendéglátóipari egységek között, hanem intézmény is volt. A nagykőrösi civil társadalom legfontosabb intézménye. S ma, amikor híjával vagyunk hasonlóknak, meg kell emelni a kalapunkat a tizenöt-húsz esztendővel ezelőtti Vénusz emlékére. Mert nagy dolog volt az, hogy ott emelgette a poharat Takács Jenő, a párttitkár, s ugyancsak ott Papolczy Tibor, az 56-os elítélt. Persze, nem együtt. Mindazonáltal a Vénusz semleges terület volt, békés befogadója mindenféle politikai nézetnek, vallásnak, jellemnek. S e békés befogadást vezényelte a boldog emlékű Jenő bácsi, Geszner Jenő, a zongorista. Ő maga is intézmény volt. Az ő kedvéért más vidékek lakói is felkeresték a Vénuszt. Jenő bácsi mindent tudott, s mindent jól. Vak volt, nem láthatta, hogy kik jönnek-mennek az asztalok között, de a hangokból, a lármából kiszűrte, hogy mit kell játszania az öreg pianínón. S játszotta. S közben beszélgetett. Nem széken, hanem padon ült, s mellé lehetett telepedni. Meghányni-vetni a világ sorát. Oh, hányszor találtam ott Kovács Pista bátyámat, az akkor már nagybeteg zeneszerzőt. Ketten együtt már bizonyosan kitettek egy zeneakadémiát…

S hogy ki járt még oda? Mindenki. Egész Nagykőrös. Valahogy még az is ott volt, aki sosem tette be a lábát a Vénuszba a maga valóságában. Ott volt, mert formálódott a közvélemény. Ott íródott az újság, ott lehetett kitapintani a város ereinek lüktetését, ott lehetett megtudni mindent, s mindenkiről. S ott élt a történelem is Kopa Laci bácsi, Karay Busó, Mandel Jenő, s a többiek történeteiben. Hej, de régen volt! Talán le kellene ülnünk egyszer valahol, kedves Pusztai Imre bátyám, s összeírni, hogy kik is jártak délelőttönként a Vénuszba. Sietnünk kell, mert sokan elmentek már. De vagyunk még néhányan tanúskodni arról, hogy igenis volt polgári asztaltársaság Nagykőrösön. Mindig volt. Legtovább talán éppen a Vénuszban.

Ez már történelem. S ha történelem, hát mondjuk együtt: „Meghalt a király, éljen a király!” Csak a megholtat se felejtsük el! A régi Vénuszt! Mert, majd egyszer, így faggatja a tanár a diákot történelemórán: „Na, Kovács fiam, hogy is volt az a Vénuszban?” S a gyerek, ha készült, többet fog mondani a város történetéről, mintha megtanulta volna könyv nélkül a városi tanács irattárát…

Arany János városában

Riport Nagykőrösről

Az alábbi nagykőrösi riport a Pest Megyei Hírlap 1957. május 16-i számában jelent meg:

04.jpg

Illusztráció: Nagykőrös c. diafilm. 1960

Amikor megérkeztünk a májusi nap fényében fürdő városba, éppen hetipiac volt. Roskadásig megtelt szekerek, targoncák hozták a friss zöld salátát, almát és sok más mindent, „ami szemnek, s szájnak ingere".
Élénk, eleven, a nagy, alföldszéli város. A piactéren vagyunk. Egy őszes férfitől megkérdezzük, hol a gimnázium. „Az ott“ — feleli. Nem messze tőlünk nagy, vörösesbarna épület áll: az Arany János Gimnázium. Itt tanított Arany János. 1851-től 1860-ig rótta a város utcáit, járta a réteket, csalitokat és írta csodálatos verseit.
Megilletődve lépünk be a kapun. Érzik-e Arany János szelleme, tudják-é, ki volt; iskolai tantárggyá vált, vagy elevenen ható halhatatlan költő? Így lépünk be a tanári szobába, ahol Papp elvtárssal hoz össze jó szerencsénk. Kiderül: ő már ismerősünk. Az imént tőle kérdeztük meg, hol a gimnázium. Amikor elmondtuk, mi járatban vagyunk, Papp elvtárs tanáros-szigorún mosolyog. Úgy érezzük — szól —, most is közöttünk él; minden tanterem, a folyosók, az udvar, minden szöglet Arany Jánosra emlékeztet bennünket. Menjen át és toppanjon be hirtelen, meglepetésszerűen a művelődési otthonba. Éppen próbálnak a gyerekek. A 18-án bemutatásra kerülő Arany János-emlékestre készülnek. Győződjék meg személyesen, tantárgy-e nálunk a nagy költő, vagy elevenen ható valóság?
Papp elvtárs, mint aki biztos a dolgában, így búcsúzik:
— Remélem, viszontlátjuk egymást 18-án este. Az előadás után ballagó-bált rendezünk a búcsúzó IV. osztályos diákjaink tiszteletére, ott beszélgetünk majd Arany János nagykőrösi éveiről.
A művelődési házban dr. Törös László tanár, az irodalmi szakkör vezetője fogad. Ő vezeti a próbákat. A színpadon Révay Zsuzsanna I. osztályos tanuló szavalja a Hamis tanú című verset.
A kislány lendületesen, szenvedéllyel szinte zengi a patinás sorokat, de Törös László meg-megállítja:
— Legyen még vakmerőbb a hamis tanú esküje, de lássunk bizonytalanságot is. A hamis tanún érezni kell, hogy hazudik. A költészet éltető talaja, a pezsgő, zsendülő élet… Ez lebegjen a szemed előtt, Zsuzsa.
Tovább folyik a próba. Most Arany János nagykőrösi életének első szakaszát ismerteti Péczely Katalin IV. osztályos tanuló és a többi között ezeket mondja:
— A költő, szűkös anyagi helyzetére hivatkozva, húzódva fogadja el a meghívást, de a körösi virtus nem hagyja magát. 120 ezüst forintot szavaznak meg az utazásra! Csak jöjjön Arany úr — írják neki —, ha kell, arany kocsit is csináltatunk! Ugyanakkor a város ezer hold földet hant ki a közbirtokosság földjéből a tanári kar fizetésének fedezésére.
A szünetben az őszi jubileumi Arany-ünnepségeket ismerteti Törös László.
— Ez év őszén többszörös jubileumot ül ősi iskolánk. A gimnázium 400 éves jubileumán hódolattal áldozunk Arany János emlékének, születése 140., halála 75. évfordulója alkalmából.
Az ő kilenc éves tanársága iskolánk fénykorát jelenti. A 10—12 tagú testületből hat akadémiai tag volt. Méltán szakadt fel Jókaiból is a csodálkozás: „Az volt ám a tanári kar, a Fiastyúkban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrösön volt!“
— Növeli az évforduló nevezetességét, hogy éppen 100 éve írta itt Arany János A wlalesi bárdok című allegorikus balladáját a német-osztrák elnyomás elleni tiltakozásul…
Csillogó szemmel beszél Törös professzor, diákjai áhítattal hallgatják. Pillanatra úgy érezzük, élő freskó áll előttünk: A tanár és tanítványai. Nagyszerű a kép.
Ezek a fiúk és lányok nem tekintik csak tantárgynak Arany János költészetét. Kiváló nevelőjük szemléltetve érzékelteti Arany szavait: „A költészet a valóság égi mása…“
És mi a vonatból vágyakozva tekintünk vissza a májusi napfényben tündöklő városra…

G.L.

arany_janos_varosaban.jpg

Nagykőrösi tanár az „iskola-tv” adásában

Az alábbi írás a Nagykőrösi Híradó 1964. január 17-i számában jelent meg:

Nagy érdeklődéssel olvastuk a Képes Újság legutóbbi számában Kelemen Endre: Iskola a képernyőn című riportját. A riportot az teszi részünkre érdekessé, érdekeltté, mert szereplője, mondhatjuk úgy is: hőse – nagykőrösi. A cikk lényege mellett – hogy tudniillik az iskolareform végrehajtása során környezetismeret elnevezésű tantárgyat vezetnek be, ennek keretében többek között a fizika tantárgy sugárzására is sor kerül a televízióban – nem közömbös, hogy az iskola-tv első adásának tanára Páhán István, az Arany János gimnázium fizikaitanára lesz. (A cikkel közölt illusztratív kép Páhán tanárt mutatja be magyarázat közben a próbafelvételen.)

pahan2.jpgKépes Újság, 1964. január 11-i száma

- „Óráinkat” kiváló gyakorló pedagógusok tartják, akiket előzőleg levizsgáztattunk „televízióból” – írja a lap.
A cikk elolvasása után felkerestük Páhán Istvánt. Rendkívül érdekelt, vajon hogy vizsgázik egy tanár az idézőjelbe tett „tantárgy”-ból.
- Az iskola-tv ma már nem új – mondta. – Külföldön ennek fejlettebb formáját ismerjük. Japán például az óvodáskortól az egyetemig sugároz oktatóműsort.
A magyar televízió februárban kísérleti adássorozatot indít.
- Ami az én szereplésemet illeti, az általános gimnáziumok levelező, esti tagozatának második osztálya részére tartok majd televízióadásokat. Tizennyolc fizikaóra lesz a televízióban. Ezt a 18 órát négy fizikatanár adja le s ezek egyike én vagyok. Nekem kétszer háromórás sorozatom lesz. Az első sorozat februárban kerül tv-műsorra, éspedig 5-én, 12-én és 19-én, mindig szerdai napokon, amiket a rákövetkező vasárnap délelőtti műsorokban megismételnek.
- Engedd meg így kérdeznem: hogy fedeztek fel, hogy esett rád a tv választása?
- Fontos ez? Hát ha kívánod?! A tv javaslatot kért az Országos Pedagógiai Intézettől. Az említett intézet 26 fizikaszakost küldött be arra a bizonyos „tv-vizsgára”. Megfeleltem. Saját választotta témámmal, saját szemléltető eszközeimmel tanulmányom, előadásmódszerem megfelelt a követelményeknek. Hát így valahogy. Első, február ötödiki előadásom tárgya Newton II. törvényének ismertetése lesz. Meg kell említenem, hogy ehhez a szemléltető eszközöket is nekem kellett elkészíteni, ami nem kis munka volt s ez egyben bizonyos mértékű újítás is…
- Várjuk február ötödikét. Országos szereplésedre kíváncsiak a kőrösiek is. Te mit vársz ettől az új pedagógiai mozgalomtól?
- Aki tanulni akar és aki nem szórakozásszerűen nézi majd ezeket a tv-adásokat, hanem el tud mélyülni azok mondanivalóiban, az komoly segítséget kap. Másrészt óriási előnye lesz az „iskola-tv”-nek, hogy a tantermi fizikaórák szemléltető méreteit, lehetőségeit messze túlszárnyalja. A legjobban felszerelt fizikaszertárak sem tudnak mindent bemutatni, amit az „iskola-tv” filmek beiktatásával kapcsolhat az előadás menetébe. A felszerelésben szegény iskolák számára egy csapásra megoldja a problémákat, nagyon megkönnyíti majd a fizika tanítását. Bízom a sikerben…
Páhán tanár úr nagy fontosságú vállalkozásához kívánunk sok sikert, jó adást, az esti tagozat második osztályának pedig jó tanulást, zavartalan vételt.

-el

pahan3.jpg

Négy és fél hónap után válaszolt az MVM

318643452_10219802707132593_339912641013721378_n.jpg

Ahogy 2022. december 12-én Facebook-oldalamon is beszámoltam róla, levélben fordultam az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt-hez, a nagykőrösi ügyfélszolgálati irodával kapcsolatban.

A levél – amelynek dátuma még egyszer: 2022. december 12. - az alábbiakban olvasható:

Tisztelt MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.!

Települési képviselőként az utóbbi időszakban több lakossági megkeresést kaptam a nagykőrösi ügyfélszolgálati irodájukkal kapcsolatban.

Általános panasz, hogy a sok ügyfél miatt nagy a zsúfoltság, olykor órákat is várakozni kell, de volt, aki már sorszámot sem kapott, amikor megjelent. Tisztában vagyok vele, hogy online és mobil applikációs ügyintézésre is lehetőség van, amivel az előbbi problémák kiküszöbölhetők, azonban sokan sem rendelkeznek internettel, illetve a megfelelő okos eszközzel, vagy egész egyszerűen a személyes ügyintézést részesítik előnyben.

A probléma megoldható vagy legalábbis enyhíthető lenne, ha a jelenleginél több napon állnának a lakosság rendelkezésére!

A helyiség adott, a technika adott, ezért kérem, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy a továbbiakban Nagykőrösön megnövekedett ügyfélfogadási idővel álljanak a lakosság rendelkezésére!

Válaszukat és segítő közreműködésüket előre köszönöm!

NAGYKŐRÖS, 2022. december 12.

Tisztelettel: László Ferenc települési képviselő

Miután a levélről tájékoztattam a nyilvánosságot, többször is leszólítottak az utcán, postán és a Sparban is, hogy kaptam-e már választ, mert a kérés teljesen jogos volt. Minden esetben megígértem, hogy természetesen a választ is közzé fogom tenni.

Csak hogy az nem akart megérkezni. A decembert még megértettem, hiszen az ünnepek alatt biztos más fontosabb dolguk is van, és még a januárt is elnéztem, abban bízva, most már csak napok kérdése és februárban megtudjuk, tesz-e a cég lépéseket a nagykőrösi emberek érdekében.

Nem kaptam választ februárban, sőt még márciusban sem. Lassan kezdtem letenni róla, hogy valaha is reagálnak a decemberben elküldött kérésemre és már azon gondolkodtam, hogy mi legyen a következő lépés? Eltelt április, majd május 3-án egyszer csak csilingelt a fiókom és beesett egy levél a „Hatósági Kapcsolatok”-tól, részletes választ adva a négy és fél hónappal ezelőtt elküldött levelemre.

Elnézést kértek a késésért, majd hosszú helyzetismertetés után közölték: „a heti két munkanapos ügyfélfogadástól jelenleg nem áll módunkban eltérni”, de köszönik az ezzel kapcsolatos visszajelzésemet.

Az utolsó mondatuk szerint remélik, hogy problémámra megnyugtató és a részemre is elfogadható választ adhattak. El kell, hogy szomorítsam az MVM-et, egyáltalán nem nyugodtam meg és nem elfogadható a válaszuk.

Az MVM levele az alábbiakban olvasható:

Tisztelt László Ferenc!                                                                     

Köszönjük, hogy 2022. december 12-én beérkezett megkeresésével Társaságunkhoz fordult, az abban foglalt észrevételeire válaszolva, kérjük, fogadja el az alábbi tájékoztatást.

Elsődlegesen szíves elnézését kérjük, hogy megkeresésére hosszabb feldolgozási idővel küldjük meg válaszunkat, azonban a rezsivédelmi szabályozások változása miatt minden ügyfélszolgálati csatornánkon a megkeresések száma nem várt mértékben megnövekedett. Köszönjük az eddigi türelmét, és őszintén reméljük, hogy az alábbi válaszunk alapján ügyét megnyugtatóan sikerül rendezni

Tájékoztatjuk, hogy az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Nagykőrösön ügyfélszolgálati fiókirodát működtet a Szabadság tér 4. szám alatt.

Ügyfélszolgálati fiókirodáink nyitvatartási ideje az előírásoknak megfelelően normál ötnapos, illetve négynapos munkahéten heti két munkanapon, összesen heti 8 órában, egyik napon 18 óráig biztosított az ügyfelek számára.

Állandó ügyfélszolgálati irodáink nyitvatartási ideje az előírásoknak megfelelően normál ötnapos munkahéten a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, - 5 munkanapos hetet alapul véve – összesen heti 36 órás nyitva tartást biztosít az ügyfelek számára, egyik napon este 20 óráig.

Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy személyes ügyfélszolgálati irodáink előzetes időpontfoglalás alapján látogathatók. Az időpontfoglalást online vagy telefonon is megteheti. Erről a honlapunkon és a személyes ügyfélszolgálatunkon is tájékoztatjuk ügyfeleinket. Természetesen az időpontfoglalás nélkül érkező ügyfelek részére is biztosítjuk az ügyintézést, de erre a szabad kapacitások függvényében van lehetőség. Emiatt viszont a foglalás nélkül érkező ügyfeleinknek várakozási idővel is kell számolniuk, vagy előfordulhat, hogy az adott napon nem is tudunk ügyintézést biztosítani.

Az irodákon történő ügyfélforgalom kiszolgálása a nyitvatartási idő betartásának figyelembevételével történik, tehát az időpontra érkező ügyfelek kiszolgálása és a már kiadott sorszámok mennyisége miatt előfordulhat, hogy további sorszámok kiadására már nincs lehetőség, függetlenül attól, hogy még nyitvatartási időben érkezik az ügyfél.

A Nagykőröshöz legközelebbi állandó ügyfélszolgálati irodánk Cegléden a Kossuth utca 63. szám alatt található. Állandó ügyfélszolgálati irodánk a fent említettek alapján a hét minden munkanapján fogadja az ügyfeleket.

Az ügyfélszolgálati irodák mindenkor pontos címe, nyitvatartása megtalálható az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. honlapján, valamint az Egyetemes Földgázszolgáltatói Üzletszabályzat F.1. függeléke is tartalmazza.

Fentieken kívül kapcsolattartásra az alábbi felsorolt csatornákon van ehetőség:

  • írásbeli ügyintézés

  • telefonos ügyintézés

  • elektronikus ügyintézés (online ügyfélszolgálatok)

  • E-ügyintézés (ügyfélkapu)

Összefoglalva tájékoztatjuk, hogy fiókirodák esetében a heti két munkanapos ügyfélfogadástól jelenleg nem áll módunkban eltérni, de köszönjük az ezzel kapcsolatos visszajelzését, mivel az ilyen jellegű megkeresések kiemelten fontosak számunkra annak érdekében, hogy az ügyfélkiszolgálás hatékonyságát és minőségét javítani tudjuk.

Reméljük, hogy problémájára megnyugtató és az Ön részére is elfogadható választ adhattunk, és a jövőben elégedett lesz szolgáltatásunkkal.

Tisztelettel                          

Postás Péter Pál                                                      
egyetemes szolgáltatási igazgató                            
MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.    

Faller Szabolcs Attila
lakossági értékesítési igazgató
MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Egy otthonszigetelési program a nagykőrösi családokon is segítene

Magyarország energiafüggetlenségének egyik útja az energiatakarékosság. Ahhoz, hogy a háztartások érdemben tudják csökkenteni energiafelhasználásukat, valamint hogy a lakosságot meg tudjuk védeni az elszabadult energiaáraktól, a korszerűtlen lakóépületeket fel kell újítani.

pad03_masolata.jpg

Ezért az MSZP a lakóépületek hőszigetelését megoldó országos program elindítását kezdeményezi. Az MSZP határozati javaslata arról szól, hogy a kormány indítson célzott, önerő nélküli felújítási támogatási programot, valamint kamatmentes hitellel támogatott szigetelési programot a Kádár-kockákra, családi és társasházakra, valamint panelépületekre.

Legyen egy Otthonfelújítási Alap, amely az ehhez szükséges állami és uniós forrásokat kezeli, megszervezi és összehangolja a kivitelezéseket! Tény, hogy a hazai lakások nagy része rossz állapotban van: 60 százalékukhoz a megépítésük óta hozzá sem nyúltak. A magyar családok jelentős része hiába szeretné energetikailag korszerűsíteni az otthonát, ha nincs rá pénze. Számukra a jelenlegi hitelkonstrukciók, illetve a jelentős önerőt igénylő szűkös kormányzati programok semmilyen segítséget nem jelentenek.

A határozati javaslat itt olvasható:

https://www.parlament.hu/irom42/02642/02642.pdf

László Ferenc
önkormányzati képviselő
az MSZP nagykőrösi elnöke

Az alsójárási hős puli esete

"A puli működése bámulatos. Az eb csöndesen, mintegy unottan ül a juhász lábainál, egy szóra felpattan, ránéz a gazdájára s erre a szóra: Teeee erigy árra! - vágtatva indul abban az irányba, amerre a gazda fejével intve mutat; egyet-kettőt vakkant, mire a nyáj már kanyarodik; minden késlekedő juhnak nekiront, s ha nem szedi elég szaporán a lábát, vakkant, s meg is czibálja a bundáját". Herman Ottó Halászat és pásztorélet című művében csodálatos pontossággal írja le azt, amiért a puli hosszú-hosszú évek óta elválaszthatatlan társa juhászoknak, gulyásoknak.

puli2.jpeg

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

1963. augusztus 4-én az előbbiekben említett tulajdonságának köszönhetően menekült meg a tűzhaláltól 206 birka a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet alsójárási juhhodályából.

Aznap délután ítéletidő tört rá a városra és az egyik lesújtó villám egetszaggató csattanással éppen a hodályba csapott bele. A nádtető azonnal teljes egészében lángba borult. Az egyre növekvő tűzben az állatokat őrző Nemes Sándor juhász hiába tárta ki az ajtókat, a rémült állatok egy lépést sem mozdultak.

Az elviselhetetlenné váló füst ellenére a juhász pulija tudta a dolgát és a lángokban álló épületbe rohanva ugatással, harapással kezdte terelni kifelé a lebénult jószágokat. Annak ellenére, hogy a hodály porig égett, a félelmet nem ismerő kutyának köszönhetően a 212 állatból 206 megmenekült.

A termelőszövetkezet vezetősége jutalomban részesítette a juhászt, de arról, hogy a pulinak az elismerő simogatáson kívül jutott el valami más is, nem szólnak a hírek.

A trágár zenésztől a botrányos cifrakerti szambáig

Ma már csak nosztalgiával gondolunk vissza azokra a nagykőrösi szórakozóhelyekre, ahova betérve élőzene fogadta a vendéget. Volt ahol csak egy zongorista játszott, máshol zenekar, de aki cigányzenére vágyott, az is megtalálhatta a maga helyét.

fortepan_110013.jpg

Illusztráció. Forrás: FORTEPAN/Bauer Sándor

A Nagykőrösi Híradó szerkesztőségét 1959-ben két panaszos is felkereste, megosztva az olvasókkal a „szórakoztató üzemek zenekaraival” kapcsolatos kifogásaikat.

Az egyik elmarasztalás a Széchenyi téri Béke Étterem (1959 őszétől Aranykalász, majd utána 1979-től Kalamáris, jelenleg pedig Hong Kong Áruház) zenészeit érintette.

A panaszos olvasó azzal a céllal ment be, hogy zenét hallgasson és egy kis jó pörköltet egyen. Az utóbbival nem is volt baja, de a muzsikával annál inkább. Ugyanis, a zenekar egyik becsípett tagja trágár dalokat énekelt! Ezért többen felháborodva a jó ízlést sértő viselkedésen, eltávoztak az étteremből.

A másik eset a cifrakerti Liget kisvendéglőben, a Cifra Csárda elődjében történt. A levélíró a hozzátartozóival szeretett volna ott szórakozni, ám úgy érezte, hogy nem egy magyar vendéglőbe, hanem valamelyik nyugati tánciskolába vagy éjjeli mulatóhelyre került. A zenekar csak angol számokat játszott – közölte felháborodva. „Samba, bigin, rock and roll, mambó és egyebek voltak a műsorán. Magyarnótát, csárdást még véletlenül sem játszottak” –kesergett a levélíró. „Mi magyarok vagyunk – folytatta tovább sorait -, magyarok módjára szeretnénk szórakozni. A Cifrakertben azonban az elferdült ízlésű fiatalok szájaíze szerint szórakoztatnak”.

A lap szerkesztője a cikk végén egyetértően jegyzi meg, hogy „végre rendet kellene teremteni a nagykőrösi zenei dzsungelben!” Az idő – mint oly sok mást – ezt a problémát is megoldotta, mára nem hogy dzsungel nincs, de még egy árva fa sem maradt mutatóban.

süti beállítások módosítása