A levéltárban fellelhető feljegyzések tanúsága szerint, a jövő héten lesz százhetven éve, hogy bekövetkezett a várost ért eddigi legnagyobb természeti csapás. 1826. április 15-én leégett szinte az egész Alszög. A városi tanácsülés jegyzőkönyvéből jól nyomon követhető, miként következett be, és milyen veszteséget okozott a rettegett vörös kakas. A tűz fészke, a mai művelődési ház helyén álló vendégfogadó és a görög templom közelében lévő két szomszédos épület zsindelyes teteje egyszerre meggyulladt és a viharos észak-nyugati széllel felerősödő lángok belekaptak a szomszédos házak hasonlóan gyúlékony tetőzetébe. A szikrázó zsarátnokot messzire vitte a szél.

A jegyzőkönyv megemlíti néhány, akkor jól ismert személy házát is, melyek a lángok martalékai lettek. Farkas János és Szamar János portáin lobbantak fel először a lángok, majd Udvardi József, Hoffer Sándor és Pap Konstantin házain át jutott a tűzvész a Kecskeméti utcára, s haladt dél-kelet felé. A széltől felkorbácsolt lángok nem álltak meg a Szolnoki-kapunál, hanem tovább pusztítottak az aklokon is. A tűz mindent megemésztett ami az útjába került, és csak az aklok szélén, a mai Vadas utca környékén szűnt meg, mivel a Gátban szerencsére nem talált éghető, száraz anyagot.

A krónikás feljegyezte a veszteségeket is. Elpusztult 478 ház, köztük ’két Professoroknak Qurtély házaik, az alszegi Leány Oskola’. Odalett 4 szárazmalom és 2 kocsma is. Az akolok területén – melyek elsősorban az állatok tartására, kertészkedésre szolgáltak – lévő istállókban számtalan háziállat pusztult el. Összességében egymillió, akkori forintra rúgott a kár. Szerencsére csak két emberéletet követelt a tűzvész. ’Sasi Gáspárné és egy tsetsemő Gyermek a nagy füstben megfulladván…’ vesztették életüket. A város viszonylag hamar magához tért a tűz okozta bénultságból. Még abban az évben elkészítette a leégett városrész – ma így mondanánk – rendezési tervét, Bakos József földmérő.

Ennek köszönhetően épült ki az a szabályozott alszegi utcahálózat, mely ma is jellemzője ennek a városrésznek. A károk mai értelemben is szinte felbecsülhetetlenek, ám az akkori önkormányzat gazdálkodásának köszönhetően, viszonylag rövid idő alatt a károsultak helyrehozhatták, felépíthették házaikat. Igaz, ebben jelentős támogatást kapott a város a két szomszéd településtől – Ceglédtől, Kecskeméttől – is. E mellett az ország számos helyéről érkezett pénz a károk gyors helyreállítására.