A Nagykőrösi Konzervgyár területén áll Molnár Elek Békegalambja, a Hősök tere fölé Zala György oroszlánja magasodik, ami mögött egy kakas emlékeztet minket a reformáció évfordulójára, a rendelőintézettel szemben két béka köpi a vizet, a katolikus templom előtt macskát és halakat láthatunk, Arany János vén gulyásának lába mellett pedig hűséges kutyája hever. Nagykőrös szoboralakot öltött állatai közül őket talán mindenki ismeri.

De arra a kérdésre, hogy hol található a nagykőrösi Hattyú-szobor, már bizonyára nehezebb a választ megadni. Pedig van egy Hattyú-szobrunk, amely mellett több mint száz éve megyünk el nap, mint nap.

A rejtély feloldására Suba Lajos igazgató úrnak a Nagykőrösi Kalendárium 2011-ben megjelent írását hívom segítségül, amelyben kevésbé ismert részleteket is közölve foglalta össze a nagykőrösi Arany János-szobor történetét.

Strobl Alajos egy 77 éves kocséri pásztorról, Maczkó Andrásról mintázta a református templomkert Arany János-szobrának üldögélő vén gulyás alakját. (A történet szerint Arany egyszer a szomszédos Tetétlen pusztára kirándult tanártársaival. Inárcsi Farkas Elek vendégeként megismerkedett a házigazda öreg gulyásával, Csonka Mártonnal. Aranyra oly nagy hatással volt a találkozás, hogy az öreget két versében, A vén gulyás és A vén gulyás temetése címűben is megénekelte.) A művész először Nagykőrösön készítette el Marci bácsi mellszobrát, amit aztán felvitt Pestre és tovább dolgozott rajta. Később a pásztort is felhívta műtermébe és ott mintázta meg végső formáját. A vén gulyás a karszékben modellt ülve többször felemlegette a szobrásznak, hogy „Pásztor embör sömmit sé ér kutya nékű!”

A művész elfogadta az öreg kérését és eljött Kőrösre kutyát keresni. Hirdetésére seregestől vitték az ebeket Strobl elé, aki végül Pál Áron erdőőr Hattyú nevű kuvaszát választotta ki modellnek. Így született meg Nagykőrös Hattyú-szobra, amely 1910 szeptemberétől őrzi kutya formájában a mellette pihenő Marci bácsi nyugalmát.